My Story-1.fejezet

My Story-1.fejezet

A napsugarak aranysárgán szűrődtek be az ablaküvegen,s a parkettára vetették hosszú függönyöm csekély erezetét.Szinte olyan volt,mintha a függönyömet szürkére varrták volna át,és a padlóra ejtették volna.
Mosolyogva,kócos hajjal pakolgattam a szekrényemben.Már kora hajnal óta rendezkedem,ugyanis nemsokára utazok,és utoljára átnézegetem,hogy minden megvan-e,ami szükséges lehet.
-Yukii-chan!-nyitott be a szobámba reggeli mosollyal anya.Én szótlanul felé fordítottam boldogságtól szikrázó arcomat,és folytattam a pakolást.-Miért nem pakoltál össze már tegnap este,hiszen ezerszer kértelek rá.-dünnyögte álmosan,karikás szemei mögül.
-Nem kell aggódnod,mindent bepakoltam este,éppen ezt ellenőriztem.-behúztam a bőröndömön a cipzárt és felegyenesedtem.Hálóingem selymesen csusszant végig a combomon,míg végül alkalmazkodott immár álló helyzetemhez.Pördültem egyet, kezembe kaptam a kikészített ruhámat,és a fürdőszobába rongyoltam vele.Hamarost elkészültem,és már izgatottan ácsorogtam a kapuban,a taximra várva.
-Nagyon vigyázz magadra,Yukii!-helyezte hatalmas kezét vállamra apa.Félszegen biccentettem felé.Lassacskán megállt előttem a sárga taxi,én pedig utoljára megöleltem a szüleimet,és beszálltam a kocsiba.
Jövök már középiskola,várj csak!~néztem ki az ablakon gondolataimba mélyedve.~Milyen jó lesz végre felnőni a társadalomhoz,és ilyen helyen tanulni.De...a barátaim és a szüleim felettébb hiányozni fognak a félév során.Csak az ünnepre jöhetek haza,ami akárhogy is nézzük egy teljes fél év.Bentlakásos iskola.Olyan ijesztően hangzik,minden szabadság nélkülien cseng.Akárcsak az a szó,hogy börtön.Igen,tulajdonképpen úgy érzem magam,mint akit éppen a fogdába szállítanak.~
Az autó csak siklott alattam,a fák,házak jelentéktelenül suhantak el mellettem.A hideg végigszaladt a hátamon,libabőrössé váltam mindenhol.
-Minden rendben?-kérdezte a sofőr nem is pillantva rám.
-Igen,persze.-zavartan pillantottam az órámra.-Milyen messze vagyunk még?-érdeklődtem,csak hogy tereljem a témát.
-Um...-nyögte,és elvigyorodott.-Itt is vagyunk.-a fékbe taposott,kinéztem az ablakon.Hatalmas épület,óriási udvar és rengeteg tinédzser és tanár.Elképedve szálltam ki a taxiból,kezemben a csomagjaimmal.Fizettem a taxisnak,és rettegve elindultam a bejárat felé.Belépve csodálatos látvány fogadott.Csavart fehér oszlopok,meszelt fal,csodás márványpadló,márványlépcső.Olyan álomszerű volt.Nem messze a bejárattól helyet foglalt a regisztrációs pult.A sor egyre apadt,én pedig sürgős gyorsasággal elindultam,hogy beálljak.Ám nem vettem számításba,hogy a márvány igen csúszós,így egy az egyben hasra vágódtam,az egész suli szeme láttára.